Nem változott az MNB Monetáris Tanácsának közleménye januárhoz képest, az utolsó kulcsmondat szerint a jegybank az inflációs cél elérése érdekében kész további nem-konvencionális, célzott intézkedésekkel lazítani.
A várakozásnak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosón sem változtattak. Egyelőre kíváncsian várjuk az egy óra múlva megjelenő közleményt, bár sok újdonság várhatóan abban sem lesz, hiszen a következő hónapok csendesen telhetnek el a jegybanknál.
"Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával." - így hangzik a jegybank kamatdöntést indokló közleményének hagyományos kulcsmondata, ami továbbra is a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására utal. A közlemény utal arra, hogy az erős belső kereslet a jegybank várakozása szerint nem annyira az infláció emelkedésében, hanem a külső egyensúly érdemi romlásában jelentkezik.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat mai ülésén a monetáris tanács. Ezzel holnaptól is 0,9%.os lesz az alapkamat, illetve nem változik az egynapos hitel (0,9%) és betéti (-0,05%) kamatlábak által meghatározott kamatfolyosó sem.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács a mai ülésén nem nyúlt az egynapos hitel- és betéti kamat által meghatározott kamatfolyosóhoz sem.
Fontosabb részletek
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank
A monetáris tanács a mai ülésén nem nyúlt az egynapos hitel- és betéti kamat által meghatározott kamatfolyosóhoz sem
A jegybank 2017 márciusáig 750 milliárd forintig süllyeszti a három hónapos betét állományát
A kamatdöntés indoklása továbbra is a tartósan laza monetáris politikát hangsúlyozza
Ismét meglepte a szakértőket kedden a Monetáris Tanács azzal, hogy módosított a kamatkondíciókon, amivel gyakorlatilag a kamatfolyosó felső széle mostantól egyben az irányadó kamat lesz. Ugyanakkor ha kicsit visszalapozunk a jegybanki nyilatkozatokban, akkor egyáltalán nem újdonság a törekvés, arra utalhat, hogy a többéves céljuk felé tettek egy újabb lépést.
Az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg - olvasható az MNB honlapján megjelent tanulmányban, melyet Nagy Márton és Virág Barnabás írtak. A jegybank szerint az átalakított eszköztár jól vizsgázott, a bankközi kamat csökkenése már 27 milliárd forintot jelentett a lakossági és vállalati hitelfelvevők számára.
A keddi kamatdöntés után több elemző is frissítette prognózisát a forint árfolyamával kapcsolatban, a szakemberek most úgy látják, hogy az MNB Monetáris Tanácsa tántoríthatatlan a további lazítástól, ennek köszönhetően pedig a következő hónapokban megint a 310 feletti euróárfolyam lehet általános. Sőt, valaki szerint már akkorát lazított a jegybank, hogy tavaszra 320 forint is lehet egy euró.
Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a keddi kamatdöntést követő közlemény utolsó mondatában. A jegybank ma ismét meglepte a piacokat azzal, hogy tovább csökkentette az egynapos hitel és az egyhetes hitel kamatát.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton az MNB Monetáris Tanácsa, de a nem konvencionális eszközökhöz megint hozzányúltak. Az egynapos és az egyhetes kamatot ugyanis 15 illetve 10 bázisponttal csökkentették, ezzel megszűnt a kamatfolyosó teteje.
"Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására." - így szól a jegybank kamatdöntés utáni közleményének kulcsmondata. A közlemény ugyan nem utal egyértelműen az irányadó kamat csökkentésére, de nem zárja ki kategorikusan a lehetőséget. A hírre a forint gyengülni kezdett. A jegybank a kötelező tartalékrátát 2%-ról 1%-ra csökkentette.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A 0,9%-os alapkamat mellett az egynapos hitel- és betéti kamatokból felépülő kamatfolyosó kissé változott. 1,05%-ra mérséklődött (10 bázisponttal csökkent) a hitelkamat. A betéti kamat maradt -0,05%-on. A nagyjából meglepetésmentes döntésnél érdekesebb lehet a 15 órakor megjelenő tanácsi indoklás.
Az alapkamat nem változott, viszont az irányadó eszköz volumene az év végére 900 milliárd forintra csökken a jelenlegi 1600 milliárdról - derült ki az MNB sajtótájékoztatóján.
Az Országgyűlés hétfőn Kardkovács Kolos jogászt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi jogi és szanálásért felelős ügyvezető igazgatóját választotta a jegybank monetáris tanácsának nyáron megüresedett székébe.
Az Országgyűlés hétfőn kezdi meg őszi ülésszakát. Az első, négynapos ülés Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik, majd két új ellenzéki képviselő teheti le esküjét, a korrupcióval gyanúsított fideszes Mengyi Roland mentelmi jogát pedig felfüggesztheti a parlament.
Kardkovács Kolos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi jogi és szanálásért felelős ügyvezető igazgatóját jelölik a jegybanki Monetáris Tanács új tagjának - tudta meg az Origo.
Az Országgyűlés első őszi ülésén szavaz majd a monetáris tanács új tagjáról - tájékoztatta a Magyar Idők napilapot a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Az új tag személye még ismeretlen.
A három hónapos betét állományának év végi elvárt szintjére és az igénybevétel operatív részleteire vonatkozó döntését a Monetáris Tanács szeptemberben hozza meg - áll a jegybank mai közleményében. Vagyis az eszköztár átalakításának fontos részleteiről nem tudhattunk meg új információt. A jegybanki közlemény hagyományosan előremutató utolsó mondata továbbra is hosszabb távon változatlan alapkamatot ígér.
Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.